Combined Transport could be developed immediately in Hungary 29/06/21

<Back to list

Source: https://hungrail.hu/2021/06/29/akar-azonnal-is-fejlesztheto-a-kombinalt-fuvarozas/

 

Budapest,  2021. 06. 29. – NavigátorVilág

 

Hódosi Lajos, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatója

Akár azonnal is fejleszthető a kombinált fuvarozás

 

Egyedülálló lehetőséget biztosít a vasúti árufuvarozó szektorok revitalizációjára a tagállamok számára az Európai Bizottság az (EU) 2020/1429-es rendeleten keresztül: azonnali támogatás nyújtható a szektornak a hazai kombinált fuvarozás célzott állami támogatásának előkészítéséig és az Európai Bizottsággal való engedélyeztetési folyamat lezárulásáig.

 

A rendelet értelmében – eltérve az Egységes Európai Vasúti Térség 2012/34/EU irányelv előírásaitól – a szektor szereplői azonnal megkezdhetik a versenyképességük javítását a közúti forgalom vasútra terelése érdekében, illetve felkészíthetik magukat a további válságidőszakokra. A 2020. december 18-án kihirdetett (EU) 2020/2180-as rendelet alapján a referencia-időszak meghosszabbítható.

A HUNGRAIL a benyújtott támogatási igényt a hazai hálózat-hozzáférési díjképzési rendszer sajátosságainak figyelembevételével, több alternatíva vizsgálatát követően alakította ki, a piaci szegmensek felártartalmának elengedése által, közel 6 milliárd forint értékben meghatározva. Ezt a magyarországi nyílt hozzáférésű országos vasúti pályahálózaton árufuvarozási tevékenységet végző vasúti társaságok vehetik igénybe, diszkriminációmentesen, teljesítményalapon.

Számításaik szerint így nagyságrendileg 1,2 milliárd forintot lehetne fordítani a szegmens azonnali fejlesztésére. A rendelet ugyanakkor lehetőséget ad a pályahasználati díjak 100%-os elengedésére is, ami a referenciaidőszakra vonatkozólag 16,96 milliárd forint, amelyből nagyságrendileg 3-3,5 milliárd forintot lehetne fordítani a kombinált fuvarozás fejlesztésére. Mindkét javaslat esetén lehetőség nyílna új viszonylatok beindítására, akár daruzható félpótkocsik szállításával, amely szegmens az első számú letéteményese lehet a közúti forgalmak vasútra terelésének. A növekedésnek ebben az esetben az eszközoldali kapacitás szabhat gátat, amelynek megoldására korábban szintén nyújtottak be javaslatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium részére. Az ebben a szegmensben tapasztalható éles verseny miatt a megbízók jól járhatnak, hiszen akár a támogatás 100%-át tovább kell majd adniuk.

Számos tagállamban, így például Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Csehországban támogatásdömping indult el a 2020-2021-es évre vonatkozólag az említett Uniós rendelet adta lehetőség alapján, azon túl, hogy eddig is jelentős mértékben nyújtottak célzott állami támogatást a vasúti árufuvarozási szektor szereplői számára – szemben Magyarországgal.

A támogatást nyújtó országok száma folyamatosan növekszik, mivel felismerik, hogy a vasúti árufuvarozási szektort gyorsan feléleszthetik, folytatni tudják a kombinált fuvarozás fejlesztését, illetve felkészíthetik a további krízisidőszakokra. Mindezt anélkül, hogy komplex versenyképességet növelő támogatási és intézkedési programot dolgoznának ki, amelyeknek brüsszeli engedélyeztetési eljárásai 1-1,5 évet vesznek igénybe.

Intézkedés hiányában viszont behozhatatlan versenyképességi és működésüket veszélyeztető hátránnyal szembesülnek az azokban a tagállamokban működő vasúti árufuvarozó vállalatok, amelyek a rendelet által nyújtott támogatási lehetőséggel nem élnek. Már most jelentkezik hazánkban a más országok által nyújtott kedvezmények forgalomelterelő hatása. Egyébként is éles verseny folyik az áruforgalmak megszerzése érdekében, különösen a kombinált fuvarozás területén, és gyors intézkedés hiányában hazánk logisztikai elosztóközpont-szerep megnyerésére irányuló törekvései meghiúsulhatnak. Pedig hazánk szerencsés helyzetben van a megszerezhető volumenek tekintetében, hiszen földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően nem kell az árualapot megteremteni, hanem „csak”át kell terelni az észak-déli és a kelet-nyugati forgalmak esetén, ami a támogatási programokon keresztül, kedvező díjszint biztosításával megvalósítható.

Az áruszállításon belül a vasút amúgy sem kedvező részaránya közel 10 éve stagnál (18%), ezzel szemben a közúti fuvarozás veszteségének finanszírozását célzó kormányzati intézkedések a központi költségvetést terhelik jelenleg is. Az intézkedéssel évente több tíz milliárd forintot hagy a kormányzat a közúti árufuvarozási szektor szereplőinél, hibás árjelzést küldve a szállítási szektor megbízói oldala felé. Például csak az úthasználati díj 7,5%-os visszatérítésének mértéke a 2022-es költségvetési tervezetben 16,2 milliárd forint.

A klímacélok eléréséhez azonban modális váltásra van szükség. Az Európai Bizottság ugyanis nagyon erős vállalásokat fogalmazott meg, többek között a Green Deal elfogadásával: a vasúti áruszállítás volumenének 50 százalékos növekedést kell elérnie 2030-ra, a hosszú távú közúti fuvarozások vasútra terelésén keresztül, amely hazánk esetében 25 millió tonna áru vasútra terelését jelenti. Amennyiben ezt sikerül megvalósítani, a hazai hálózaton jelenleg futó évi 135 ezer tehervonathoz képest 192 ezer tehervonatot kell a vasúti vállalkozásoknak és megfelelő infrastrukturális feltételeket biztosító pályahálózat-működtetőknek leközlekedtetniük.

 

Fotó: RCH

Top